Egy új önismereti irányzat születése

Pszichoszófia a 21. század technológiai társadalmában

Ahogy a mesterséges intelligencia, az algoritmusok és az okos eszközök lassan behálózzák az életünket, egyre többen érezzük: nem elég pusztán megtanulni kezelni ezeket az eszközöket, valami mélyebb tudásra, belső tartásra van szükségünk. Egy olyan újfajta bölcseleti útra, amely segít embernek maradni egy egyre inkább gépekre épülő világunkban.

Ez a felismerés hívta életre a pszichoszófia nevű új tudományágat, amely a 21. század emberének pszicho-mentális fejlődését kívánja támogatni – különösen a technológia és a digitalizáció kihívásaival szemben.

A pszichoszófia szó jelentése szó szerint: „a lélek bölcsessége”. Ám ebben az értelmezésben nem Rudolf Steiner eredeti, spirituális megközelítéséről van szó, hanem egy új, gyakorlatiasabb irányzatról, amelyet Fausto Presutti olasz kutató és pedagógus dolgozott ki már az 1980-as évektől kezdődően.

Miért van szükség pszichoszófiára?

Presutti felismerte, hogy az informatikai forradalom – az otthoni számítógépek, a szoftverek, az algoritmusok, az internet és később a mesterséges intelligencia – alapjaiban változtatja meg az emberi gondolkodást, szociális kapcsolatokat, tanulást és munkát. Ez a változás azonban kétarcú.

• Egyrészt fantasztikus lehetőségeket kínál: globális kapcsolódás, kreatív önkifejezés, az információhoz való szabad hozzáférés.

• Másrészt viszont könnyen elidegenedéshez, szorongáshoz, a valódi kapcsolatok kiüresedéséhez vezethet, ha hiányzik mögüle az önismeret, az érzelmi tudatosság és a társas kompetenciák fejlesztése.

Ezért a pszichoszófia célja, hogy az ember ne pusztán felhasználója legyen a technológiának, hanem tudatos alakítója is. Hogy ne váljunk gépek által irányított lényekké, hanem emberi méltósággal, belső erővel és kreativitással tudjunk együttműködni a gépekkel.

A pszichoszófia három fő pillére

~ Logikai-informatikai gondolkodás és rugalmasság fejlesztése

A digitális világ saját nyelve, saját működésmódja szerint hívja gondolkodásra az embert. A pszichoszófia segít ezt a gondolkodást elsajátítani anélkül, hogy a gépek logikája „kiszorítaná” a szív intelligenciáját.

~ Öntudat és személyiség megerősítése

Az internetes és közösségi hálózati tér akkor válik veszélyessé, ha az ember identitása ingatag. A pszichoszófia célja az erős belső önazonosság, értékrend és életértelem megtalálása.

~ Társas és közösségi érzékenység fejlesztése

A virtuális kapcsolódás nem helyettesítheti az élő, testi-lelki jelenlétet. A pszichoszófia hangsúlyozza az emberi együttérzés, az érzelmi intelligencia, a közösségi felelősség fontosságát.

Mi történik, ha ez elmarad?

Ahogy Erich Fromm már a 20. század közepén figyelmeztetett: a gépi hatékonyság és profitorientáltság kiszoríthatja az érzelmeket és az emberi kapcsolatokat az életből. Az internetes információözön, a média homogenizáló hatása könnyen okozhat identitásválságot, elszigetelődést és belső ürességet, ha nincs, ami egyben tartson bennünket.

Ahhoz, hogy a 21. századi ember valóban globális közösség tagjává válhasson – nemcsak információs, hanem emberi értelemben is – elengedhetetlen, hogy tudatosan ápolja önmagát. A pszichoszófia ebben segít: hidat képez az emberi lélek és a digitális világ között.

Végszó helyett

Új nyelvre, új fogalmakra, új gyakorlati eszközökre van szükségünk, hogy a következő generációkat ne csak technikailag, hanem lélekben is felkészítsük erre a gyorsan változó világra.

A pszichoszófia nem válaszokat ad, hanem kérdéseket nyit meg – és megtanít a jó kérdésekre hallgatni. És talán ez minden valódi tanulás kezdete.